: Interjú:

– Hol és mikor kezdtetek el futballozni?

Szabó Bence: - 1996-ban Újpesten, és Trakperger Árpi bá’ volt az első edzőm, aki jelenleg Újpesten technikai vezető.

Popovics Bertold: - Öt évesen Szegeden kezdtem a játékot, Kispál Csaba és Vágó Attila voltak az edzőim, és tíz évvel később kerültem Újpestre.

Lázár Bence: - Hat évesen a szülőfalumban játszottam először, ahol Nagy János volt az edzőm, aki jelenleg is trénerként dolgozik.

– Melyik poszton vagy a legjobb teljesítményre képes?

Szabó Bence: - Az előretolt csatár szerepkörében érzem magam a legjobban.

Popovics Bertold: - A középpályán bárhol jól ,,el vagyok”, de irányítóként tudom a legtöbbet kihozni magamból.

Lázár Bence: - A középpálya bal oldalán, illetve ékként tudom a legjobban segíteni a csapatot.

– Mindhárman bemutatkoztatok már az első csapatban, jó teljesítménnyel. Milyen érzés volt? Mikor lehettek stabil kezdők?

Szabó Bence: - Felemelő érzés volt, hogy tizenkét év után végre pályára léphettem a felnőttek között. Persze egy kis hiányérzetem is van, hiszen a Haladás elleni helyzetemet nem tudtam gólra váltani. A társak nagyon rendesen fogadtak, sokat segítettek, mindig mondták, hogy merre menjek, mit csináljak. És hogy mikor lehetek stabil kezdő? Ez csak rajtam múlik. Én vagyok az egyik legfiatalabb a keretben, az idő lényegében nekem dolgozik, de olyan két év múlva már ott lehetek a kezdő környékén.

Popovics Bertold: - Mindhárom sorozatban, a NB I-ben, a Magyar Kupában és Ligakupában is bemutatkozhattam már. Nagyon jól éreztem magam a pályán, hiszen sikerült gólt is szereznem, gólpasszt is adnom, így örülhetek. Két-három éven belül szeretnék én is a kezdőcsapat környékére kerülni.

Lázár Bence: - Mindkét kupában szerepeltem, de az NB I-ben még nem léphettem pályára. Már nagyon várom azt a pillanatot. Szenzációs érzés volt a nagycsapatban játszani, ráadásul góllal tudtam én is debütálni, ami számomra olyan hihetetlennek tűnt. Egyébként jól ment a játék, és legkésőbb jövőre már a felnőtt kerethez szeretnék tartozni.

– Milyen jövőbeni elvárásaitok vannak magatokkal szemben? Milyen célokat tűztök ki magatok elé?

Szabó Bence: -A jelenlegi legfontosabb cél a bajnokság megnyerése a ,B’ csapattal, ez mindenek felett áll. Természetesen az első csapattal is jó lenne, mert annak a sikernek is részese lehetnék. Örülnék, ha sikerülne begyűjtenem a gólkirályi címet, habár mostanában egy kicsit távolabb került tőlem, de továbbra is ott vagyok az élmezőnyben. Az U19-es válogatottnál kerettag vagyok, de ez még nem annyira foglalkoztat, mert először az Újpest-szurkolóknak szeretnénk örömet okozni a bajnoki címmel.

Popovics Bertold: - Boldog lennék, ha a felnőtt és a ,B’ csapat mellett az U19 is megnyerné a bajnokságot, hiszen mindhárom sorozatban pályára léptem idén. Tizenhét évesen nem lenne rossz ennyi elsőséget megszerezni.

Lázár Bence: - Csak ugyanazt tudom mondani, mint a többiek: mindhárom elsőség nagyon fontos lenne. Az első csapathoz jó lenne minél több szurkolót kicsábítani azzal, hogy nem csak eredményesen, de szépen is játszunk.

– A Celtic-nél milyenek a körülmények? Mennyivel volt kint másabb egy tréning, mint itthon?

Popovics Bertold: - Jól éreztük magunkat, egy családnál laktunk, ahol az ellátás kiváló volt. Nagy különbség nincsen a játékosok között, de az iram azért nagyobb volt

Lázár Bence: - Az U19-es csapattal edzettünk, és úgy gondolom, hogy mindketten stabil kezdők lennénk abban a gárdában. A körülmények profik, egyszerűen mindent alárendelnek a futballnak.

– A jelenlegi keretből ki az, akitől a legtöbbet tudtok ellesni?

Szabó Bence: - Mivel csatár vagyok, ezért a támadóktól próbálok tanulni. Két válogatott-szintű játékosunk is van azon a poszton Kabát Péter és Rajczi Péter személyében. Előbbit azért csodálom, mert harmincegy évesen is úgy fel tud készülni „fejben” minden egyes mérkőzésre, legyen az bajnoki, Ligakupa, vagy Magyar Kupa, mintha VB-döntőn szerepelne. Ezt nagyon szeretném én is elsajátítani. Rajczi Petit pedig az agresszivitásáért és gólra törőségéért szoktam figyelni, próbálok ellesni dolgokat tőle a labdatartással kapcsolatban is. Mindketten nagyon segítőkészek velem, és egyre többet tanulok tőlük.

Popovics Bertold: - Számomra Kabát Péter az etalon. Imádom a játékát, edzéseken is szeretek vele futballozni. Nagyon kreatív, gól érzékeny, szerintem mindent tud a futballról. Segít nekünk mindenben, nagyon „jó fej”.

Lázár Bence: - Nekem gyerekkorom óta Tisza Tibor a kedvencem. Mondhatni, egy poszton játszunk. Edzéseken is mindent belead és az előbb említett két játékos tulajdonságaival ugyanúgy rendelkezik.

– Az Újpest ,B' jelenleg 8 pont előnnyel áll a Tura előtt, nem nyomasztja az elsőség csapatot?

Szabó Bence: - Volt egy kis botlásunk hétvégén Tiszaújvárosban, aminek sajnos már voltak előjelei a korábbi hetekben, hiszen nem ment úgy a csapatnak, mint ősszel. Egyébként nem nyomaszt minket ez az előny, inkább feldob, és mindenki alárendeli magát a bajnoki címnek.

Popovics Bertold: - Én még csak most kerültem föl, de úgy gondolom, hogy nem lesz semmilyen probléma, ez a keret elég erős az első hely megszerzéséhez.

Lázár Bence: - Mindenki százszázalékosan odateszi magát. Véleményem szerint ezt a bajnoki címet csak mi veszíthetjük el. Bár a hétvégén kikaptunk, senki nem volt sokáig letört emiatt, már mindenki készül a vasárnapi bajnokira. Én biztos vagyok abban, hogy bajnokok leszünk.

– A ,B' csapatnál is lehet azt érezni, hogy minden ellenfél kettőzött erővel hajt ellenetek, mint ahogy ez tapasztalható az első csapatnál?

Szabó Bence: - Természetesen érezni lehet, de aki magára ölti a lila-fehér mezt, annak meg kell tudnia birkóznia ezzel a teherrel. Úgy gondolom, hogy ez csak feldobja a csapatot.

Popovics Bertold: - Megtiszteltetés ezt a mezt hordani, hiszen mindenki minket akar megverni Magyarországon. Éppen ezért nehéz nekünk nyerni bárhol.

Lázár Bence: - Ezt egyértelműen tudom én is tanúsítani, hogy ellenfeleink kettőzött erővel küzdenek ellenünk. Amikor még nem itt játszottam, és az Újpest volt az ellenfél, én magam is sokkal jobban hajtottam.

– Ha kijöttök a pályára egy-egy bajnoki előtt a Szusza Ferenc Stadionban, nem lesz valami fura érzés úrrá rajtatok?

Szabó Bence: - Amikor hat éves voltam, az egyik térfélen edzettünk mi, a másikon a nagyok, és amikor kifutottam a Szusza Ferenc Stadion gyepére, akkor ezek az emlékek villantak be. Egy kicsit „rosszul” is lettem, hogy idáig sikerült eljutnom. Ez egy nagyon hosszú út volt, és amikor bemutatkoztam a felnőttek között, akkor édesanyám és édesapám is fent ültek a lelátón, és nekik is nagyszerű érzés volt, hogy a család által szentnek és sérthetetlennek tartott klubban a fiuk szerepet kapott.

Popovics Bertold: - Igazából nem tudom szavakba önteni azt az érzést, egy kicsit el is érzékenyültem. A szüleim jutottak eszembe, akik sok áldozatot hoztak azért, hogy szegediként ide kerülhessek.

Lázár Bence: - Elsőre egy kicsit megremegett a lábam. Gyerekként is Újpest-szurkoló voltam már és mindig néztem az Újpest meccseit. Csodáltam, ahogy ott játszanak a futballisták. Örülök, hogy tizenhét évesen pályára léphettem a Szusza Ferenc Stadionban, amit a szüleimnek is nagyon köszönök.

– Mint a góllövőlista elején álló, nehezebb dolgod van a védőkkel? Jobban odafigyelnek rád?

Szabó Bence: - Imádok gólt lőni, néha nem is emlékszem a találataimra, annyira örülök. Víg Peti bá’ próbálja a támadókról levenni a terhet, azzal, hogy felkészít minket arra, hogy ránk sokkal jobban figyelnek a védők. Nekem az a dolgom, hogy gólt lőjek és a csapat is eredményes legyen ezzel. Természetesen szeretnék gólkirály lenni, és ezért mindent meg is teszek majd, persze úgy, hogy az ne menjen az egész gárda kárára.